2008. július 4., péntek

Kecsketúrós-olívás pogácsa


Reggel megismerni az igazságot és este meghalni.

(Konfu-Ce)



 

Az alábbi pogácsát készíthetjük sima tehéntúróval is. Ilyenkor nyáron az esti hűs sör vagy fröccs mellé kitűnő harapnivaló... :-) Vagy lágy kecskesajttal is, ha ahhoz jutunk hozzá. 
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25 dkg túró, 10 dkg vaj, 3 dkg élesztő, 1 teáskanál kristálycukor, 1 dl tej, annyi tejföl vagy kefír, amennyi a lágy, de gyúrható tészta állagához szükséges (kb. 1 dl), só, 2 maréknyi olajbogyó, kevés friss kakukkfű és szurokfű (oregano), egy tojás a kenéshez. 

Az élesztőt elkeverem a langyos tejben a cukorral. A lisztet egy tálba szitálom, sóval elkeverem. Mélyedést csinálok a közepébe, amibe beleöntöm az élesztős tejet, az olvasztott vajat, a tejfölt vagy kefírt. Kidolgozom a tésztát, és mikor már elválik a kezemtől és fényes, hagyom kelni fél óráig. Közben elkészítem a túrót: sózom, kevés tejfölt adok hozzá, a frissen vágott fűszereket, valamint a karikákra vágott olajbogyókat. A fél óra elteltével kinyújtom a tésztát lisztezett deszkán, megkenem a túróval (keveset hagyok belőle), majd hajtogatom: bal oldalán annyit hajtok be, amekkora a jobb oldalon marad, mert azt is ráhajtom a már dupla tésztára. Kapok egy hosszúkás tésztát, amit a fentiek szerint szintén meghajtogatok úgy, hogy a jobb oldal harmadáig megkenem a túróval és behajtom, majd a tetejét is megkenem túróval, és ismét behajtom. Hagyom pihenni fél óráig, aztán újra kinyújtom jó vékonyra, és újra hajtogatom. Újabb fél óra pihenés után ismét kinyújtom, kb. egy centi vastagra, a tetejét megkenem felvert tojással, és késsel bekockázom. Kiszaggatom, és kivajazott tepsiben, forró sütőben megsütöm.

Kefíres-avokádós burgonyasaláta


Van egy ismeretterjesztő film a Peru vadonjaiban élő óriásvidrák életéről. Ezek az állatok saját területen élnek. A film egy magányos vidra életét rögzítette, amelynek egy egész tava volt. Hónapokig élt egymagában, végül a film készítőjének türelme elnyerte jutalmát, mert egy másik vidra is megjelent a tóban. A film bemutatta a két magányos vidra találkozását és egymásra lelésük örömét, ami lenyűgöző volt. Boldogságukban vég nélkül bukfenceztek és együtt táncoltak, és örömük bámulatosan nyilvánvaló volt azok számára is, akik semmit sem tudtak róluk. Akár rendelkeznek az állatok a lineáris logika és kísérő jelensége, a beszéd képességével, akár nem, ez igazán lényegtelen. Az a fontos, hogy azon a szinten, amelyen ténylegesen megéljük az életet (a szubjektivitás szintjén), az állatok tapasztalata és életöröme azonos az emberével. 
A "lélek" kifejezés alatt általában véve az élet megtapasztalásának képességét értik. Minden élőben az Én ragyog a létezés tudatosságaként. A vidra és az összes többi állat ugyanúgy örömét leli az életben, mint az ember. Örömük létezésükből és az élet megtapasztalásából fakad. Még a legegyszerűbb tevékenységeket, például a krumplihámozást is lehet bosszankodva végezni - vagy örömmel, az élet iránti odaadással, tudván, hogy az élet által az életet támogatjuk. Amikor megállunk, hogy egy gallyal talpra segítsük a tehetetlenül hátán vergődő bogarat, amely így folytathatja életét, erről az egész világegyetem tudni fog, és válaszol rá.

(David R. Hawkins: A Valódi Én hatalma) 






Hozzávalók: 1/2 kg burgonya, 2 cső kukorica, 1 avokado, 2 fej fehér édeshagyma (vagy lilahagyma, vagy 4-5 gyönyghagyma), kb. 1 és 1/2 nagydobozos kefír vagy joghurt, 1 evőkanál tökmagolaj, kb. 1 teáskanál só, kb. 2 teáskanál kristálycukor, egy gerezd citrom leve, őrölt bors, 1 teáskanál mustár. 

A burgonyát (hajában) és a kukoricát megfőztem, majd egyből hidegvízfürdőbe tettem míg teljesen ki nem hűltek. (Kukoricakonzervvel, vagy fagyasztott kukoricával is készíthető persze.) Aztán egy nagy tálba szeltem a hozzávalókat: a burgonyát kockákra, a hagymát félkarikákra, az avokadot szintén kisebb kockákra. A kukoricát késsel levágtam a csőről, majd kézzel szétmorzsoltam a szemeket. A kefírt vagy joghurtot sóztam, cukroztam, borsoztam, citromlét, mustárt és tökmagolajat is adtam hozzá. Habverővel krémesítettem-simítottam, aztán ráöntöttem a zöldségekre. Finoman átkevertem az egészet és fél órára hűtőbe tettem. Nagyon könnyű nyári ebéd vagy vacsoraétel. Jól illik hozzá bármilyen rántott finomság: cukkini, karfiol, csillagtök, sajt. (Szépen tálalható paprikaszeletekben vagy kivájt félparadicsomokban is, vagy fodros salátaleveleken is jól mutat. Ugyanis látványra ha csak odacsapjuk a tányérra, elég gezemice-saláta-formája van... pedig az íze nagyon jó...)

2008. június 27., péntek

Őszibarackleves, hidegen elkészítve


Nagylelkűen felejtsük el azokat, akik nem tudnak szeretni minket!

(Pablo Neruda)




A hideg gyümölcsleves a forró nyár egyik legfinomabb ajándéka... Én tényleg hidegen is készítem. Sok előnye van, többek között az, hogy nem kell a főzéssel bíbelődni a meleg konyhában, aztán meg az is hogy frissen marad a gyümölcs, és így megmaradnak a vitaminok. Két főre készítettem: pár szem barack kell hozzá, 2 db kicsi natúr joghurt, egy nagy evőkanál méz, egy csipetnyi só, kevés citromlé, egy darabka citromhéj, fahéj, díszítésnek citromfű. A barackot tisztítottam - egy részét félretettem -, daraboltam és zsupsz a joghurttal, a mézzel, a sóval, a citromlével a turmixgépbe! Aztán egy tálba öntöttem, és a maradék barackdarabokat, meg a fahéjat és citromhéjat beletettem. Hagytam állni a hűtőben fél órácskát, hogy a fűszerek íze kissé érződjön.

2008. június 26., csütörtök

Csupazöld krumplisaláta


Van egy erő, amely más, mint a mindennapok ereje. Ez az az erő, amely megtanította nekünk a lebegést, amelynek segítségével elhagyhatjuk a testünket, hogy énekes madár módjára szállhassunk, s ez az az erő, amely Öreg Asszonyt köddé változtathatja, hogy szél hátán lovagoljon, vagy Öreg Asszony által szóljon. Ez az erő időtlen idők óta létezik, az itteninél több világban, az itteninél több Földön. Mint ahogy a tűz és víz, a hideg és a meleg, a puha és a kemény, férfi és nő egymás ellentettjei, úgy létezik a jó fajta erőnek is ellenpárja. Ez pedig a gonosz erő. Nem mindenki ismeri ezt a különbséget.

(Nootka indián asszony)





A nyár tombol ezerrel. Hál' Istennek! Viszont. Ilyenkor nem bírok meleg ételt enni. Készítettem hát egy csupazöld, nagyon friss ízű, igazi kánikulai burgonyasalátát.
Hozzávalók:
Nem írok mennyiségeket mert attól függ, mennyi főre készítjük. Szóval kell hozzá vastagabb héjú újkrumpli, fejtett cukorborsó, zöld-zöldbab, egy nagy csokor friss zöldfűszer: petrezselyemzöld, tárkony, kevés menta és nem is kevés újhagyma - főleg a zöld szára karikákra vágva, pár darab kovászos uborka, a tartárhoz 2-3 falusi tojás sárgája, só, frissen őrölt bors, mustár, cukor, szőlőmagolaj, olívaolaj, frissen facsart citromlé, és egy vagy két kisdobozos natúr joghurt.

Először is megfőztem hajában a burgonyát, kb. 40 perc kell neki. Rögtön leöntöttem róla a forró vizet, és egészen addig cserélgettem rajta a hideg vizet, míg teljesen ki nem hűlt. Meghámoztam, és míg a tartárt készítettem, addig is hűtőbe tettem, hogy jobban összeálljon és a darabolásnál ne törjön gezemicévé.
Közben a cukorborsót és a zöld-zöldbabot is picit sós, picit cukros vízben puhára főztem, és ezeket is egyből öblítettem hideggel, hogy ne puhuljanak tovább.
Két tojás sárgájához adtam 1 nagy teáskanálnyi mustárt, és jól elkevertem. (Ez a majonéz titka. Ha először a mustárral keverjük ki a tojássárgájákat, nem kapja össze az olaj, és nagyobb mennyiségeket is adagolhatunk, nem lesz baj.) Majd borsoztam, hozzáadtam 1 nagy teáskanál sót, 3 teáskanál kristálycukrot, egy egész citrom levét. Aztán habverővel folyamatosan keverve, evőkanalanként hozzákevertem az olajat. Én kétfélét használtam: szőlőmagolajat és olívaolajat. Mert ha már nyersen fogyasztjuk őket, legyenek jó minőségűek. A szőlőmagolaj egészen kiváló majonézhez, mert nagyon könnyű olaj, és semleges az íze. olívaolajból csak kb. 3 evőkanálnyit adtam a majonézhez, a többi szőlőmagolaj. Szóval, ha ügyesek voltunk, jó kemény majonézt sikerült kikeverni. Én natúr joghurtot kevertem hozzá, hogy könnyebb legyen. Tejföllel sűrűbb, úgy is finom, persze.
Egy nagy tálba belekockáztam a krumlit, hozzáadtam a főtt cukorborsót és zöldbabot, és vágtam hozzá csíkokra még két egész kovászos uborkát is. Végül összeaprítottam egy nagy csokor petrezselyemzöldet, egy nagy csokor tárkonyt, és vagy 10 levél mentát. Az egészet nyakonöntöttem a joghurtos tartámártással és finoman, de jól összekevertem. Egy órára hűtőbe tettem, hogy összeérjen.
Bármilyen panírozott dologgal nagyon finom, pláne, hogy így a tojásnak a fehérjét sem kell kidobni, el lehet használni a bundázáshoz.
Nagyon friss ízű, nagyon hűsítő, nagyon nyárias!

A hidegsajtolással kinyert szőlőmag-olaj gazdag bioaktív, antioxidáns anyagokban, bioflavonokban, telítetlen zsírsavakban, linolsavban (az F vitamin egyik alkotója) klorofillban, könnyen emészthető és koleszterinmentes.
Magas az E vitamin tartalma (8-10 mg/100g, ami más olajféléknél magasabb). Az antioxidáns (szabadgyökmegkötő) hatása 18,4-szer jobb, mint a C vitaminnak, és 50-szer nagyobb, mint az E vitaminnak. Számos előnyös élettani tulajdonsága miatt valamennyi növényi olajfélénél értékesebbnek tartják.

2008. június 15., vasárnap

Kovászos uborka


Állj fényben, mikor beszélni akarsz. (Varjú indián nemzet) 
Evés előtt mindíg legyen időd megköszönni az ételt. (Arapahó indián nemzet) 
Az igazság nem történik, hanem van. (Hopi indián nemzet) 
Kinek egyik lába egy kenuban van, másik egy csónakban, bele fog esni a folyóba. (Tuszkaróra indián nemzet) 
Mindenki a saját bírája. (Pima indián nemzet) 
Minél többet adsz, annál több jó dolog történik veled. (Varjú indián nemzet) 
Nincs halál, csak világok változása. (Duvamis indián nemzet) 
A föld legfelsőbb törvénye a Nagy Szellem törvénye, nem az emberé. (Hopi indián nemzet) 
Isten szavai nem olyanok, mint a tölgyfa levelei, melyek elszáradnak, és lehullanak a földre, hanem olyanok, mint a fenyő, mely örökké zölden áll. (Mohawk indián nemzet) 
Mikor a legendák megszűnnek, az álmok elmúlnak, nincs többé nagyszerűség. (Sóni indián nemzet) 
Ne nyugaton, de keleten keresd a fény eljöttét. (Dakota indián nemzet) 
Minden, amit az Erő tesz, körben teszi. (Lakota indián nemzet) 
Egyes felnőttek inkább gyermekekre hasonlítanak. Ők az igazi emberi lények. (Lakota indián nemzet) 
Emlékezz, hogy gyermeked nem a tulajdonod, hanem a Teremtő küldte őt hozzád. (Mohawk indián nemzet) 
Ahol az igazság jelen van, nincs szükség sok beszédre. (Arapahó indián nemzet) 
Ne járj mögöttem, nem vezethetlek. Ne járj előttem, nem követhetlek. Járj mellettem, hogy egyek lehessünk. (Jút indián nemzet) 
Az álmok bölcsebbek, mint az emberek. (Omaha indián nemzet) 
Legfontosabb tanítónk a saját szívünk. (Sájen indián nemzet) 
Az emberek törvényei úgy változnak, ahogy a tudásuk változik. Csak a Nagy Szellem törvényei maradnak mindig ugyanazok. (Varjú indián nemzet) 





A recept nagyon egyszerű. Kell hozzá egy nagy üveg, egyforma méretű - kb. 10 centis - uborkák, kapor, sóval elkevert meleg víz és egy szelet szikkadt házikenyér vagy 2 kisebb-közepes burgonya, vékony szeletekre vágva. (Én régóta krumplival csinálom, mert nem lesz szagos és zavaros a leve, az uborkák pedig ropogósak maradnak és tovább is áll el.) Ne vegyünk nagyobb uborkákat, mert azok sokszor nagyon magosak. A 10 centinél nagyobb uborkák tökéletesek uborkasalátának: hagyományosnak vagy svéduborka-salátának.
Az uborkák szárrészét levágom, majd alaposan megmosom őket - körömkefével szoktam, nem túl erősen -, a kaprot úgyszintén megmosom. Aztán hosszában félbevágom őket, úgy hogy a teteje, alja egyben maradjon, majd még egy ilyen vágást ejtek, pont keresztben. Így négy gerezd lesz majd egy uborkából. A kapor felét az üveg aljára teszem, rá az uborkákat, majd a kapor másik felét a tetejére. Jó forró vizet engedek egy lábosba, és minden liternyi vízhez 1,5 púpos teáskanál sót teszek a meleg vízbe. (Egy öt literes üveghez kb. 2 liter víz megy.) Elkeverem. Az uborkák tetejére a szeletelt krumpli megy, vagy egy szelet szárazabb kenyeret teszek úgy és akkorát, hogy leszorítsa az uborkákat. A sós meleg vizet ráöntöm, annyit hogy ellepjen mindent. Kirakom a napra egy csészealátéttel lefedve. Körülbelül 2-3 nap alatt beérik. Nem szabad tovább a napon hagyni, csak addig míg az uborka teljesen elveszíti harsogó zöld színét, mert ha tovább áll a forróságban akkor bepuhul, nem lesz finom ropogós.
Mikor kész, egy jó sűrű szövésű konyharuhán átszűröm a levét. Az uborkákat egy lefedhető edénybe teszem, a leszűrt levet ráöntöm és mehet a hűtőbe. Ezzel a módszerrel nyáron káposztát vagy más zöldségeket is savanyíthatunk. Fűszerei lehetnek: köménymag, babérlevél, egészbors, koriandermag, csombor (borsikafű), torma, tárkony, szárított cseresznye- vagy csilipaprika, almahéj-darabok, szőlőlevél. De kaprosan is készíthető a káposzta is. Remek töltött káposztának, lucskoskáposztának, vagy székelykáposztának is. Ha legyalulva tesszük ki a napra, 3-4 nap alatt a káposzta is beérik. Ha negyedelve tesszük üvegekbe, akkor 6-7 nap is kell neki. A leszűrés módszere ugyanaz, mint az uborkánál.

2008. június 11., szerda

Lusta asszony meggyes rétese


Éget a nyár tüze,
érik a meggy.
Azt súgod angyalom,
kell néked egy?

Megjön az étvágyad
egytől, egyből.
Ezret is szedhetek
én a meggyből!

Meggypiros, vérpiros
ujjam begye.
Megszúrta a fának
ága hegye.

Vagy csak a meggy leve
festette meg?
Nem számít, fontos, hogy
érik a megy!

Hidd el, hogy szép szívem
itt vérezik el.
Ha néked éntőlem
csak a meggy kell!

Édesem, savanyú
árván a meggy.
Kell közben csókod is,
ezer meg egy!

(Szuhanics Albert)
 
Hozzávalók: 20 dkg liszt, 15 dkg porcukor, 1 sütőpor, 25 dkg túró, 1/2 kg magozott meggy, 2 db tojás, 1 dl tej vagy tejszín, 12 dkg vaj. 

A lisztet, cukrot, sütőport kimérem és összekeverem. A fele vajjal kikenem a közepes tepsit, aztán a lisztes keverék felét elhintem. Rámorzsolom a túrót, majd a meggyet is eloszlatom rajta. Ezután a liszt másik fele következik. A maradék vajat felolvasztom, és elcsorgatom a többi hozzávaló tetején. A tojásokat jól felverem a tejjel, és szintén a keverék tetején egyenletesen elcsorgatom. Körülbelül fél-egy órát hagyom pihenni, majd először forró, utána közepes hőfokon sütöm készre. A receptet a Mindmegettén találtam. 


Cseresznyével is műxik, bár meggyel sokkal finomabb. :) Még sárgabarackkal nagyon jó szerintem. És ez a kapros-túrós lustaaasszony is nagy kedvenc.

2008. június 4., szerda

Muszaka


Ha majd elindulsz Ithaka felé,
Válaszd hozzá a leghosszabb utat,
Mely csupa kaland és felfedezés.

(Konsztantinosz P. Kavafisz)




Szerintem a legjobb, ami cukkinivel történhet, az hogy muszaka lesz belőle. Főleg hogy napok óta Zorán profétikus szövege jár a fejemben: "ne várd a májust, hiszen közelít a tél"... Szóval ebben a zord időben a második legjobb dolog begyújtani a konyhában a sütőt, az első, amint már említettemvolt, a muszaka.
Amit leírok, viszonylag nagy mennyiség, mert kevesebbel nem érdemes kezdeni, ugyanis kissé macerás étel, másrészt mert a legnagyobb hosszúkás tepsimre van kalibrálva (36-szor 24-es).

Hozzávalók 6 főre:
  • 80 dkg salátacukkini
  • 80 dkg burgonya (tisztítva ennyi)
  • kevés olívaolaj a sütéshez
a raguhoz:
  • 80 dkg darált marhahús (bárány lenne az igazi, de mifelénk egyáltalán nincs)
  • 25 dkg vöröshagyma (tisztítva, ez kb 2 nagyon nagy fej)
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 4 nagyobb gerezd fokhagyma
  • 1 hámozott, darabolt olasz paradicsom konzerv
  • só, frissen őrölt bors
  • 1/2 mokkáskanálnyi őrölt római kömény
  • 1 mokkáskanálnyi kakukkfű
  • 1 mokkáskanál őrölt fahéj
a besamelhez:
  • 6 dkg vaj
  • 5 dkg liszt
  • 6,5 dl tej
  • só, frissen reszelt szerecsendió
  • 2 tojás
  • 10 dkg reszelt olvadós sajt

A cukkiniknek levágtam a két végét, megmostam, megtöröltem, hosszában kb. 3-5 mm-es szeletekre vágtam. A burgonyát szintén, csak azt hámoztam is. Egy nagy serpenyőben mindig kevés olívaolajat öntve bele, megsütöttem mind a cukkiniket, mind a krumpliszeleteket. Inkább grillezésnek lehet mondani, jó barnásra érdemes sütni. (Ez legfőképpen akkor igaz, ha padlizsánmuszakát készítünk. A padlizsán borzasztó, ha nincs megsütve feketésre, alaposan.)
Ezt a műveletet lehet sütőben is végezni, a nagy gáztepsit szépen kirakjuk a hozzávalókkal, s alaposn megsütjük. Nekem a serpenyőben grillezés egyszerűbb, így mindig így csinálom.
Elkészítettem az alap besamelt vajból, lisztből, tejből. Hagytam langyosra hűlni, aztán felvertem alaposan, jó habosra két tojást, amit a mártáshoz kevertem a reszelt sajttal együtt.
Közben, míg hűlt a besamel, a vöröshagymát, fokhagymát apróra kockáztam, olívaolajon kevés sóval megdinszteltem, majd hozzáadtam a darált húst, amit a fűszerekkel fehéredésig sütöttem. Ezután adtam hozzá a paradicsomkonzervet is, és alaposan összerottyantottam, annyira, hogy elfője a levét.
A tepsit alaposan kiolajoztam olívaolajjal. Alulra került a krimpliréteg, rá a cukkini, rá a darált hús, végül a tojásos-sajtos mártás. Előmelegített, 180 fokos sütőben addig sütöttem, míg a teteje szép pirosasbarnára sült.
Tálaláskor megszórhatjuk aprított petrezselyemzölddel, vagy mentával.
Hát isteni.




Padlizsánból ugyanígy készül. Vega módra is lehet csinálni, ha a paradicsomszószt csak üresen, magában készítjük. Sokszor csináltam hús nélkül is még vega koromban, az egyik kedvencem volt úgy is. Vegánok csinálhatják valamilyen növényi tejjel a besamelt, természetesen tojás és sajt nélkül.

2008. május 29., csütörtök

Zöldfűszeres túrókrém


Az emberi nyomorúságból az, ami elkerülhető lenne, nem elsősorban a butaság, hanem a tudatlanság, a tudni nem akarás miatt létezik még ma is. Az önismeret hiánya az, ami a legpusztítóbb.

(Carl Sagan)




Hozzávalók:
30 dkg kecsketúró,
3 dkg vaj,
1 nagy evőkanál 20%-os tejföl,
só,
friss zöldfűszerek apróra vágva: kapor, petrezselyemzöld, kakukkfű, tárkony, újhagyma zöld szára, 1 friss fokhagyma-gerezd.

A hozzávalókat alaposan elkeverem, és hagyom összeérni a hűtőben egy órácskát.

2008. május 25., vasárnap

Dolmades (Töltött szőlőlevelek)

A bor-országok és a borvidékek mind idillikusak. A szőlőtáblák között lágy füves utak, mint csendes patakok folydogálnak. A pincék bejárata előtt hatalmas diófa, még a legforróbb nyárban is hűs. Olyan helyek, hogy az ember bárhol megállna, leülne, letelepedne, s azt mondaná: itt maradok. 
(Hamvas Béla: A bor filozófiája)




Hőségben ez az egyszerű kis étel maga a mennyország. Legjobban a szőlőhegyen esik, ahol szedem a szép vadszőlő-leveleket. Elfogyasztani is ott a legnagyszerűbb, árnyas fa alatt, a teraszon. Hűs és savanykás ízével olyan érzést kelt, mintha most lépnék ki a hullámokból, felfrissülten, újjászületve. Egy-két pohár pincehideg száraz fehérborral kísérve az igazi, nem is: a bor elhagyhatatlan mellőle. Ez szentnégyesség.* A nyár, az étel, a bor és a Balaton (vagy a tenger... ), és Isten országába kerültél, drága barátom.

Hozzávalók:
kb. 60-70 tenyérnyi szőlőlevél (legjobb a vadszőlőlevél, mert szép kerek és nincs permetezve),
30 dkg rizs (barna rizzsel is isteni csak kicsit nehezebb betölteni, mert nem ragad annyira össze),
1 nagyon nagy fej vöröshagyma (vagy kettő kisebb-közepes),
só,
tetszés szerint fűszerek (az eredeti kaporral és mentával készül) amivel most én ízesítettem a rizst:
frissen tört bors,
frissen tört koriandermag,
friss vágott menta,
friss vágott szurokfű (oregano, ez szárítottan is nagyon jó bele),
olívaolaj, 
citromlé.

A szőlőleveleket fél percre forrásban lévő vízbe teszem. Így válik göngyölhetővé.
A rizst kockákra vágott vöröshagymán dinsztelem pár percig, a hagyma üvegesedéséig, aztán fölöntöm dupla mennyiségű vízzel, és fűszerezem. (Én egy leheletnyi cukrot is tettem bele, a rizs édes ízét kicsit kihangsúlyozza, a citrom fanyarságát viszont kicsit ellensúlyozza.) Fedő alatt kis lángon főzöm, míg a majd' az összes vizet magába nem szívja. Leveszem a tűzről és hagyom fedő alatt puhulni kis ideig, aztán a fedőt leveszem, hagy hűljön. Nem baj, ha a rizs kicsit kemény marad.
Hűlés után betöltögetem a szőlőlevelekbe, amiknek a szárát konyhai ollóval levágom. A száras felével rakom magamhoz közelebb a tányéron és a levél belső fele van fölfelé, mert ebbe kerül a töltelék, ami a göngyölés után úgy néz ki, hogy a szőlőlevél külseje kerül így kívülre. Teszek rá egy kis hengernyi rizst, és a két oldalsó szélét hajtom először rá a töltelékre, aztán magamtól indulva föltekerem. Így a levél csúcsa lesz kívül. Egy akkora edénybe sorakoztatom a kis hengereket jó szorosan egymás mellé, amekkorába belefér egy lapostányér vagy egy kistányér. Ugyanis rá kell tenni a kis tekercsekre, nehogy szétnyíljanak. Tehát ha van széles és nagy levesfőző edényünk, az a jó. (Mennyiségtől függ, ha sokat készítünk, akkor nagy lábos és nagytányér kell, ha kevesebbet, akkor kisebb lábos és kistányér.)
Ha mind megvan, akkor óvatosan fölöntöm annyi vízzel, amennyi pont ellepi, kevés olívaolajat is öntök hozzá, citromlét is facsarok bele és megsózom. Most jön rá a tányér. Kicsit rá lehet nyomni, de csak finoman. Forrás után lassú tűzön, fedő alatt főzöm kb. 20-25 percig, majd hűlni hagyom egy órát fedő alatt, majd fedőt, tányért levéve róla egészen hagyom kihűlni. (Melegen is fogyasztható egyébként, citrommártással.)
Ha már langyos, átpakolom egy fedeles jénaiba a kis hengereket, és hűtőbe teszem.
Nyári melegben nagyon üdítő és könnyű finomság, előételnek is kiváló. Tálalni úgy szoktam, hogy jó alaposan még meglocsolom extraszűz olívaolajjal is, és citromlével is. Lehet mellé újhagymát, paradicsomot, olajbogyót is adni.

* Hamvas Bélát olvasva mindehhez, az meg már a tökéletesség, a legtöbb, ami ezen a Földön megadathatik. :)

2008. március 25., kedd

Húsvéti ünnepi ételek


Kiűzetés

A kígyó felszisszent.
Az ember mérget evett,
s kiűzé a Paradicsomból
Istent.

(d.)



A foszlós kalács receptje itt.





Hát így fest nálunk a húsvéti hidegtál... Van rajta főtt sonka, főtt kolbász, hideg töltött dagadó, sárgatúró, főtt tojás, s természetesen mindezen finomságok mellé kalács és reszelt torma dukál. Hogy is készül a hidegtál?
A sonkát a füstölt parasztkolbásszal és a jól megmosott tojásokkal együtt főzöm vagy két órát. A főzővizet sózom, mert különben ízetlen lesz a sonka, kolbász. (Ne tessék kiönteni a főzőlét, mert ilyenkor isteni töltött káposztát, vagy székelykáposztát, vagy rakott káposztát lehet készíteni vele. Vétek lenne!)


 

A sárgatúró egyébként egy édesség, de a főtt, füstölt sonkával, kolbásszal együtt esszük. Édes-sós-füstöl íz így együtt, isteni! A képen az a szép sárga mazsolás háromszögek azok. Az elkészítésének fázisfotóit ITT találod.
Készítése:
Ahány dl tej, annyi tojás kell hozzá. Plusz ízlés szerint cukor, vaníliás cukor, csipetnyi só, és mazsola.
Én általában egy liter tejből készítem. A cukrot ne sajnáljuk, édesen finom.
A hideg tejet fölteszem a tűzre kis vagy közepes lángra, cukrozom, sózom és a mazsolát is hozzáadom. A tíz tojást felverem, és az is mehet a többihez. Végig kevergetem, míg felforr. Csak úgy finoman, hogy nehogy leégjen, nem kell nagyon vadul kevergetni. Ekkor a savó kicsapódik a tejből, és az egész túrós állagú lesz. Egy tálba nagy gézdarabot vagy konyharuhát teszek, és beleöntöm a masszát. A négy sarkát összefogva olyan helyre kötöm föl, ahol alá tudom tenni a tálat is, ugyanis ki kell csöpögnie. Két-három órát hagyom csöpögni, aztán kiveszem a gézből. Folpackba csomagolom, és mehet a hűtőszekrénybe. Pár óra dermedés után gyönyörűen összeáll, és szépen lehet szeletelni.





A hideg töltött dagadó hozzávalói:
1 nagy dagadó
1 db zsömle
4 db főtt tojás 

5 db nyers tojás
3-5 dkg füstölt kenyérszalonna
1 kis fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma,
őrölt bors,
só,
1 nagy csokor petrezselyemzöld,
olaj.
A dagadót felszúratom a hentessel, egyszerűbb és biztosabb.Megmosom és besózom a húst. Megfőzök négy tojást, és ha kihűlt, tojásvágóval kockázom. A zsömlét beáztatom, ha puha, kinyomom, és egy nagyobb tálba teszem a főtt tojáskockákkal együtt. (Vigyázat, ebbe a töltelékbe tényleg csak ennyi zsömle kell, a nagy részét a nyers tojás adja.) A szalonnát, a vöröshagymát, a fokhagymát, a petrezselyemzöldet apróra vágom. Ez is mehet a zsömle mellé. Beleütöm a tojásokat is, sózom, borsozom, fűszerezem. Mindezt alaposan összekeverem, és a dagadóba töltöm. Ne legyen nagyon megtöltve, mert dagad a töltelék! Összevarrom vagy hústűvel összetűzöm. (A varrás biztosabb, mert elég folyós töltelékről van szó...) Kevés olajat teszek a tepsibe és megkenem a húst is vele. Vizet is öntök alá, hogy párolódni tudjon. Először alufóliával letakarva sütöm 1 és negyed óráig közepesnél kicsit erősebb lángon, aztán leveszem a fóliát és úgy sütöm tovább, időnként locsolgatva. (Ha maradna a töltelékből, egy csészében tegyük a dagadó mellé, és azt is süssük meg, fini magában is.)
Ha kihűlt, még hűtőbe is teszem jó pár órára, mert akkor lehet szép vékonyra szeletelni. A cérnákat természetesen eltávolítom. A húsvéti ünnepi hidegtálra való a főtt sonka, főtt kolbász, főtt tojás, sárgatúró mellé. Nagyanyám receptje, csakúgy mint a sárgatúró.